MISKOLCI ARNOLD

magyar-német

1899-1902

1856.február 22-én született Szolnok-Hután (Szepes m.). Apja Roth Ignác, anyja Krisztián Tekla. Felesége Miskolci Irén. A gimnáziumi érettségi után 1867-1880 között a budapesti egyetem tanult. Tanári képesítést 1880-ban szerzett magyar-német szakon.

1881 márciusától októberig a vallás- és közokt. minisztérium kiadóhivatalában díjnok volt. 1881-1888 között a csáktornyai áll.seg. polgári iskola segéd-, majd rendes tanítója. 1888-1889 között a lőcsei kir. gimnázium helyettes majd rendes tanára. 1899. augusztus 10-től a ceglédi magy. kir. állami főgymnasium ideiglenes igazgatója. Az 1899/1900. tanévtől a gimnáziumi Segítő Egyesület igazgatója. Tagja a gimnáziumi építőbizottságnak. 1902 júliusában a saját kérésére a temesvári állami főgimnáziumba helyezték át rendes tanárnak.

Nyugdíjazását követően visszatért Ceglédre, ahol a Szőlő u. 32. számú házban teljesen visszavonultan élt. 1915. január 28-án 59 éves korában érelmeszesedés okozta halálát.

Megjelent írásai:

Az állami főgymnasium keletkezésének rövid története. In. A ceglédi magyar királyi állami főgymnasium értesítője az 1899/1900. iskolai évről : I. évfolyam. Cegléd, Nagy Elek nyomása, 1900. 3-26.p.

Rövid összefoglalás: Miskolci Arnold igazgató időrendi sorrendbe szedte a gimnázium alapításával kapcsolatos eseményeket, felsorolta az adományozók nevét a felajánlott összegekkel együtt, valamint az alapításhoz kapcsolódó dokumentumokat is közzétette (alapítványi oklevelek, közjegyzői-okirat szövegek, városi közgyűlési hozzászólások és rendeletek). Olvashatjuk a Dobos-alapítvány iratainak szövegét: az 1890. évi alapítványi oklevél szerint Dobos János mérnök 75 ezer Ft-ot ajánlott fel Cegléd városának, először egy földműves vagy gazdasági iskola létesítésre, majd 1894-ben a 100 ezer Ft-ra kiegészített összeget a gimnázium javára adományozta. Kossuth halálát követően az 1894. április 19-i közgyűlésen Gubody Ferenc polgármester nagy hatású beszédben javasolta, hogy Kossuth emlékére alapítson a város gimnáziumot. Ekkor döntöttek arról is, hogy Kossuth-alapítvány címen a 1895-től 4% pótadót szednek a gimnázium céljára. A polgármester vezetésével megalakult a "gymnasiumi bizottság". Olvasható a polgármesternek a gimnázium érdekében folytatott levelezése a vármegyével és a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel. Közli az értesítő 1897. december 28-án, a minisztérium és a város között a gimnázium létesítéséről folytatott tárgyalás jegyzőkönyvét (résztvevők neve, javaslatok a gimnázium helyére vonatkozóan, az építési költség - eddig összegyűlt összeg). 1899. július 25-én a közgyűlés elfogadta a gimnázium alapításáról a minisztérium és a város közötti szerződést. Az eseményről a Cegléd c. hetilap különkiadásban számolt be. A tanulmány idézi a hetilap vezércikkét és a szerződés – a gimnázium alapító-okiratának - teljes szövegét.

A gymnasiumi épület kérdése. In. A ceglédi magyar királyi állami főgymnasium értesítője az 1900/1901. iskolai évről : II. évfolyam Cegléd, Nagy Elek nyomása, 1901. 70-80.p.

Rövid összefoglalás: Az intézmény igazgatója összefoglalja a gimnázium építésének eseményeit. Az 1899-ben kötött szerződés értelmében a városnak két éven belül fel kellene építeni a gimnázium új épületét. A megvalósítást számos tényező nehezítette: a Dobos-alapítványt az Árpád tér létesítésére használták fel, a városnak kölcsönt kellett felvenni. A pénzkérdés rendezése után a gimnázium helyéről lángolt fel a vita. Az értesítő Bezzegh Pál városi mérnök részletes ismertetését és véleményét közli a javasolt építési területekről: 1. Széchenyi tér, 2. polgári iskola (Eötvös tér), 3. Ezredesi- és Steiner ház (Vasút utca), 4. Ezredesi lak, Steiner ház a mellettük lévő négy házhellyel. A képviselőtestület többsége és a felettes hatóság is a Széchenyi teret támogatta. A gimnáziumi játéktér (sportudvar) kialakítása körül azonban ismét heves vita bontakozott ki. Így az épület már csak 1903-ra készülhet el - összegezte a tényeket Miskolci igazgató úr.

« Vissza az előző oldalra