Ma 2024. április 25. csütörtök, Márk napja van. - Holnap Ervin napja lesz.

Naptár

OPPEL JENŐ DR.

történelem-latin

1906-1939

Dr. Oppel Jenő (1878-1947

Keszthelyen született 1878. július 13-án.
Történelem - latin nyelv és irodalom szakos tanár, a történelem és a latin filológia Summa cum laude doktora. Szülővárosa katolikus gimnáziumában érettségizett 1896-ban, majd a budapesti tudományegyetemen folytatta tanulmányait.
Tanári pályája a késmárki ágostai hitvallású evangélikus líceumban indult el - 1904-től helyettes tanár. 1906 őszétől a ceglédi gimnázium rendes tanára. Itt tanított 32 évig nyugállományba vonulásáig.
„Eleven és jó kedély, alapos, széles körű képzettség, győzelmes idegnyugalom, fölényes biztonság, állandó szorgalmú és termékeny érdeklődés, tanári és tudományos munka, fáradhatatlan társadalmi működés tették dr. Oppel Jenőt az iskola kimagasló értékévé s a társadalom számos területén kedvelt és nagyra becsült vezető egyéniségévé.” – jellemezte őt az intézmény igazgatója vitéz Szőnyi Sándor. (Értesítő, 1940)

Hosszú pedagógiai pályája alatt seregnyi tanuló nőtt fel kezei alatt.
Legendás latin óráiról született „Oppeliádák” szájhagyomány útján terjedtek Az általa tanított osztályok jelmondata: Nil nisi latinas! (Mindent csak latinul! A latinos műveltség a fontos!) A holt nyelv feltámadt: óráiról eltávozási engedélyt is csak latinul lehetett kérni, minden diákjának latin nevet adott. A diáknyelv őt is megtisztelte, Satis tanár úrként emlegették. Fogai rekeszét gyakorta hagyta el: "Satis!" (Elég!) kifejezés, ezért talán már pályája elején kialakulhatott és hagyományozódott tovább ez a ragadványnév.
Sugárzó egyénisége meghatározóan hatott tanítványai életére, rajta keresztül szerették meg az iskolát, miatta alakult ki egy életre szóló kötődés az alma materhez.

Széles körű ismerete, tájékozottsága, békés, jóindulatú természete, tréfás, ízes megjegyzései a tanári kar általánosan tisztelt és szeretett tagjává tették.
Iskolai megbízatásai: osztályfőnökség, a történelem szertár és a tanári könyvtár őre, tanulmányi felügyelő. Tanári munkáját 1936-ban címzetes gimnáziumi igazgatói címmel ismerték el.

Az iskolán kívül számos társadalmi és egyházi megbízatást teljesített: Cegléd város képviselő-testületének tagja, a ceglédi Szabad Líceum titkára és rendszeres előadója, a Vöröskereszt Egylet alelnöke, a Sportegyesület és a Kaszinó elnöke, a Kossuth Múzeum igazgatósági tagja. Rendszeresen jelentek meg cikkei a helyi sajtóban.

A pedagógusi hivatás, szerteágazó közéleti szerepvállalás mellett tudományos tevékenységre is futotta idejéből. Közel 20 tanulmánykötet őrzi munkásságát: Hutten Ulrik törekvései (1903), Az amazonok országai (1904), A pénzszerzés az újkor kezdetén (1916), Nagykőrös legrégibb családjai (1940), stb.
Foglalkozott Cegléd város történetével. Kutatómunkájának eredményei Cegléd a török alatt (1908), Cegléd a német világ kezdetekor (1910), Cegléd 1730-ig (1931), A parasztlázadás előjátéka Cegléden (1939) címmel jelentek meg.

Harmincöt évi tanári szolgálat után 1939. július 1-jén nyugállományba vonult. 70 éves korában 1947. szeptember 25-én hunyt el, a ceglédi evangélikus temetőben helyezték örök nyugalomba.

A gimnázium 2005. március 5-én – az Iskolai Emlékezet programhoz kapcsolódva – a II. emeleten található 25. tantermet Dr. Oppel Jenőről nevezte el.

undefined Evangélikus temető. Fotó: Volter Etelka (2022)
GPS-koordináta: 47.179824; 19.793585

« Vissza az előző oldalra