Ma 2024. május 3. péntek, Tímea napja van. - Holnap Mónika napja lesz.
   

Naptár
Ke Sz Cs Sz Va
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31    

RÓNAI GÁBOR

rajz-földrajz-szabadidő szervező

2002-

« Vissza az előző oldalra

 

Rónai Gábor, a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium szabadidő-szervező tanára. A Kossuth Gimnáziumban érettségizett 1983-ban. A szegedi tanárképző főiskola elvégzése után földrajz-rajz szakos tanárként Albertirsán, majd Cegléden, a Losontzi István Általános Iskola és Speciális Szakiskolában tanított. Ebben az időszakban szerzett újabban diplomát a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán. Folyamatosan képzi magát, jelenleg a Moholy-Nagy László Iparművészeti Egyetem vizuális és környezetkultúra szakán tanul. 2002-től a gimnáziumban tanít, ahol elsősorban szabadidő-szervező tanárként végzi munkáját. E területen kimagasló eredményt és sikereket ért el a tanulók tanulmányi kirándulásának, múzeum- és kiállítás látogatásának szervezésében. Rendszeresen szervez képzőművészeti kiállításokat a gimnazista alkotók munkáiból az iskola klubjában. A gimnázium évek óta arra törekszik, hogy a díszterem olyan kiállításoknak, hangversenyeknek adjon otthont, amelyek nem csak az iskola tanulóinak, hanem a város érdeklődő közönségének igényét is szolgálják. Ezen kiállítások főszervezője Rónai Gábor. A gimnáziumban a nyolcosztályos képzésben a kézműves foglalkozásokat, a nagygimnazistáknál a rajz fakultáció óráit vezeti. Diákjai rendszeresen szép eredménnyel vesznek részt helyi és országos képzőművészeti versenyeken, kiállításokon. Évek óta a Tetz Alapfokú Művészoktatási Intézményben is tanít, ahol a makett- és papírtárgy készítés tantárgyát oktatja. Ceglédi intézményekben rendszeresen felkérik rajzpályázatok zsűrizésére. 2001-től alapító tagja a Ceglédi Alkotók Egyesületének. Az egyesület Képzőművész szekciója által szervezett kiállítások egyik szervezője és résztvevője. 1987-től rendszeresen állított ki a Nagy István-csoporttal. 1995-ben Malackyban (Szlovákia) volt közös kiállítása az albertirsai művészekkel, 1996-ban közös családi tárlat édesapjával és nagymamájával a Toldy Ferenc Kórházban. 1999-ben a Ceglédi Galériában a gimnázium centenáriumi hetén szerepelt, 2001-ben önálló kiállítás a Ceglédi Galériában, 2002-ben Orosházán Gulicska Lőrinccel közös kiállítás, 2005-ben önálló kiállítás Albertirsán, 2006 önálló kiállítás Szolnokon a Szigligeti Színházban és a Tiszaparti Gimnáziumban. Ebben az évben a Város Önkormányzata és a Ceglédi Alkotók Egyesülete segítségével megszervezte a „Körte Művészetbarátok Köre” 10 előadásból álló foglalkozását, amelynek a gimnázium ad helyet. Ezeken a foglalkozásokon nem csak az egyesület tagjai, hanem bárki részt vehet, művészeti előadásokat hallgat, vagy rajzolást tanulhat. 2007 novemberében a ceglédi sportcsarnok által szervezett graffiti verseny egyik szervezője. 2006 májusában a Ceglédi Városvédő és a Szépítő Egyesület „Ifjúság a városért”- díjjal ismerte el munkáját. Rónai Gábor Cegléd közismert művésztanára. A város kultúrájához nem csak mint művész, hanem mint művészeti rendezvények szervezője is nagyban hozzájárul.

 


A műélvezet tanulható

 

Rónai Gábor, a Kossuth Gimnázium művésztanára, eddigi tevékenységéért nemrégiben kapta meg a Cegléd város kultúrájáért elismerő oklevelet az önkormányzattól. Az olyan tantárgyak, mint a rajz, osztályozása erősen kérdéses, hiszen az egyik gyerek lehet született Leonardo, a másik meg akkor is fakezű marad, ha napi nyolc órában csak rajzol. Rónai Gábor ritkán ad ötösnél rosszabb jegyet. Ha ugyanis ezt tenné, akkor sok diáknak okozna kudarcélményt. De azért így is törekszik a differenciálásra ötös alával, két ötössel, csillagos ötössel, szaktanári dicsérettel. Azt vallja, hogy mindenkit önmagához kell mérni. Ezt a szemléletet még gyógypedagógus korában sajátította el. Amikor ő volt gimnazista, Polgár Lajos tanár úr hasonló megfontolásból hármast adott neki az első félévben, pedig rajzból kimagaslóan a legjobbnak bizonyult abban az osztályban. Az a hármas akkor helyre rakta, és elkezdett a tehetségéhez méltóan teljesíteni. A tehetségét pedig volt kitől örökölni. Albertirsai családban született, ahol óvónő édesanyja nagyon szeretett hímezni, remekül rajzolt és szépen írt. Rajztanár édesapja pedig eleinte grafikus beállítottságú, később a festészet felé fordult. Az Élet és Irodalomban is jelentek meg grafikái és Pesten is többször volt kiállítása. De mindig is a tanítást tartotta a legfontosabbnak, ezt a tevékenységet a mai napig folytatja. Úgy tűnik, hogy az egyszerű parasztasszony nagymama – aki hosszú téli estéken lámpafénynél festett nagy méretű, naiv temperaképeket – szintén átadott valamit a génjeiből. A kecskeméti Naiv Művészetek Múzeumában láthatók munkái. Rónai Gábor így emlékszik a pályaválasztás útvesztőire: „A szüleim nem nagyon szerették volna, ha én is rajztanár leszek, bár sikereim voltak ezen a területen, hiszen különböző díjakat nyertem, Kubában például kétszer is szerepeltek a rajzaim egy nemzetközi pályázaton.” A ceglédi Kossuth Gimnázium elvégzése után a szülők fogorvosnak szánták, mert ahhoz kell kézügyesség, meg pénzt is lehet vele keresni, vagy esetleg agrármérnöknek, hogy legyen folytatása a család paraszti hagyományainak. Csakhogy azok a fránya felvételi reáltárgyak: biológia, fizika, stb., keresztülhúzták a kecsegtetően biztos egzisztenciáról szőtt álmokat. Így az 1983-as érettségi után egy évi kitérővel nekivág az egri Hi Si Minh Tanárképző Főiskola földrajz- rajz szakának. Sűrűsödnek az események, mert közben behívják az akkor még kötelező sorkatonai szolgálatra, aztán ’86-ban megnősül, nappali tagozatról átmegy levelezőre, és a főiskolát Szegeden fejezi be. A tanári pályát Albertirsán kezdi, majd Cegléden folytatja a Losontzi István Általános Iskolában. Itt sport- és kézműves szakkört is vezet. Munka mellett járt a Gyógypedagógiai Főiskolára, ahol kiegészítő szakon szerez oligofrén – pedagógus képesítést. 2002-ben átjött a Kossuth Gimnáziumba. szabadidő – szervező pedagógusnak. Kiállításokat, tárlatlátogatásokat, sporteseményeket szervez, de a szalagavató bál zavartalan lebonyolításáért is ő felel. Részt vett a Tetz Alapfokú Művészoktatási Intézmény létrehozásában, ahol most is rendszeresen tanít. Ez lényegében a zeneiskola képzőművészetei megfelelője. A Ceglédi Alkotók Egyesületében a Körte klubban vezet rajzszakkört, péntekenként pedig a gimnázium rajztermében irányítja az önkormányzat által is támogatott művészbarátok körét. A tanár úr a tanulást sem hagyta abba, a Moholy Nagy Művészeti Egyetemre jár, környezetkultúra tanár szakra. Az egyetemi diplomával a zsebében már taníthat is a gimnáziumban. Jelenlegi munkakörében igyekszik az egész iskolára kiterjedő vizuális munkát végezni, mert ezt tanulta a szüleitől, a tanáraitól. Ennek jegyében nemrégiben a tanári szoba bútorait újította fel, egy asztalos képzettségű portás kollégával együtt, aztán megszervezte a díszterem festését és a díszítőfestés egy részét is saját maga végezte. Amikor a szűkebb szakmáról beszélgettünk. nem árad belőle az optimizmus: „A média leggyakrabban használt módszere manapság a vizuális befogadás, ezért a műveltség oktatásában is erre kellene összpontosítani. Ha nincs vizuális műveltségünk, akkor ezen a téren könnyen manipulálhatóvá válunk! A vizuális kultúra és nevelés azonban messze a fontossága alatt kap szerepet hazánkban. A műélvezethez dekódolni kell a műalkotást, ehhez pedig ismerni kell a művészetek kódrendszerét. Azért olyan pezsgő nálunk a zenei élet, mert a remek Kodály – módszerrel tanítják a zenét. Színházba is azért járnak sokan, mert az irodalomoktatásban a gyerekek megtanulják az irodalmi művek kódrendszerét. A rajzoktatás viszont az utóbbi időben rendkívüli módon visszaszorult. A mozgóképkultúra tantárgyát is csak heti egy órában, egy tanéven keresztül oktatjuk, ami nagyon kevés. Azon már föl se háborodok, hogy a giccset, mert nem volt esélyük megtanulni a vizuális kultúrát. Pedig a műélvezet technikája tanulható! Cegléden a kiállítótermekben sajnos nincsenek performancok, happeningek, amit láttunk, az többnyire a 19. század érzésvilága. A graffitifesztivál, amelynek szervezésében én is részt vettem, egy mai, modern vizuális esemény volt, persze nem kell ezt mindenkinek szeretni.” Aztán dohog még egy kicsit arról, hogy a köztéri szobrászat mára teljesen a politika martalékává vált, és az építészetnek is majdnem ugyanez a sorsa. De úgy véli, a vizuális kultúra két jelentős szegmensében, a filmben meg a színházban is lehetőség van a politikai beavatkozásra az állami támogatáson keresztül. Azt azért örömmel konstatálja, hogy mivel a festészetnek ma nincs komoly társadalmi hatása, erről leszállt a politika. A művésztanár kettős lelkületéről szóló ars poeticáját így összegzi: „Jól érzem magam ebben a szerepben, mivel aki nem alkot, az nem tud igazi tanár lenni, és aki nem tanít, az meg nem tud igazán jó művész sem lenni. Egy kicsit több idő jó lenne az alkotásra, de nem törekszem arra, hogy csak művész legyek.”.

 

Czinege

 

Megjelent: Ceglédi Kék Újság. XVI. évfolyam 10. szám 2008. március 5. és A ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Értesítője a 2007/2008-as tanévről. Cegléd 2008. 14-17. p.

 

 


undefined

2022-ben először került átadásra pedagógusnap alkalmával a Ceglédi Tankerületi Központ Művészpedagógusa 2022 díj, amit Rónai Gábor tanár úr vehetett át a Ceglédi Tankerületi Központ Pedagógus napi ünnepségén, 2022. június 1-jén.

A tanár úrnak gratulálunk a díjhoz, további sikeres éveket kívánunk.

 

Részletek a laudációból:

Rónai Gábor 1984-ben sikeres felvételi vizsgát tett az Egri Tanárképző Főiskola földrajz-rajz szakára, majd átjelentkezett a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára, ahol 1991-ben diplomázott. Édesapja is rajztanár, akit Gábor középiskolás kora óta példaképének tekint.

Az Albertirsai Általános Iskolában a földrajz és rajz tantárgyak tanításával kezdte pályafutását, majd a Losontzi István Általános Iskola és Diákotthonban értelmileg akadályozottak tagozatán nevelőtanárként dolgozhatott.

2001-ben kezdett óraadó pedagógusként rajzot tanítani a Ceglédi Várkonyi István Általános Iskolában és alma materében, a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban. Utóbbiban 2002-től főállásban tanította a rajz és vizuális kultúrát, illetve a kézművességet, rajz és vizuális kultúra fakultációt és 2003 óta az érettségiztetés feladatát is rá bízzák. Lelkes fiatal tanárként minden lehetőséget megragadott a vizuális kultúra népszerűsítésére és tanítására.

2004-ben alapító tagja a ceglédi Tetz Alapfokú Művészeti Iskolának, ahol rövid kihagyással, azóta is felső tagozatos gyermekeknek tart foglalkozásokat.

undefined2007-ben a Ceglédi Alkotók Egyesülete Képzőművész szekciójának gondozásában megalapította a Benedek Péter autodidakta parasztfestőről elnevezett Rajzkört, ahol alkotótársaival felnőttek rajzi továbbfejlődését, felvételire készülő tehetségek gondozását tette lehetővé. Ennek foglalkozásait a Gimnázium rajztermében tartják.

 

Legnagyobb vágya vált valóra, mikor 2005-től a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen országos hírű művészetpedagógusoktól, fotóművészektől, festőművészektől, tipográfusoktól, grafikusművészektől tanulhatott. Vizuális és környezetkultúra tanári oklevelét 2008-ben vette át, kiváló minősítéssel.

 

Rendszeresen szervez városi helyszíneken képzőművészeti kiállításokat, előadásokat, ezeken a térségben dolgozó legjobb művészek technikai tudásukat és ehhez kötődő alkotásaikat mutathatják be a művészetbarátoknak.

 

Publicisztikai tevékenysége is jelentős: tizenkét éve ír művészeti cikkeket, interjúkat, beszámolókat a Ceglédi Panoráma című helyi újságba, s internetes fórumokra.

 

Művészi alkotói tevékenysége mellett rendszeresen szervez a gimnáziumban kiállításokat. Az órai munkákat az általa kitalált lépcsőház galériában mutatja be, ahol a diákok napközben folyamatosan láthatják egymás alkotásait. Azoknak a tanulóknak, akik komolyabban foglalkoznak rajzolással, festéssel vagy fotózással, a klubban szervez kiállításokat.

Nagyon sok szakirányban tanult volt gimnazista mutatja be a gimnázium a dísztermében diploma-portfólióját, hosszabb idő alatt összegyűlt alkotásait.

Ezek a kiállítások mindig nyilvánosak, a városból bárki megtekintheti. A volt diákok kiállításai inspiráló hatással vannak a jelenlegi diákokra is. A tanár úr művészeti nevelési módszereinek egyike, hogy a különböző korú és különböző művészi szinten álló alkot diákok egymás munkáit látva és értékelve maguk is sokat fejlődnek. Rónai tanár úr remek közösségi ember, kollégái becsülik és szeretik őszinteségéért, a diákokba vetett feltétlen optimizmusáért.

 

Forrás:https://www.facebook.com/cklg.hu/posts/506470691167794

« Vissza az előző oldalra
A lap 0.010 másodperc alatt készült el. | Copyright 2024 Ceglédinfo, design by © Ceglédinfo
A látogatók száma 2015.02.16-tól: 2823189 | Ebben a hónapban: 4507 | Ma: 1132 | jelenleg: 3 | Statisztika