Ma 2024. május 5. vasárnap, Györgyi napja van. - Holnap Ivett napja lesz.

Naptár

TÖRTELI LAJOS *

vallástan (evangélikus)

1908-1930

Tápiószentmártonban született 1883. június 29-én. Törteli Albert és Kosina Johanna fia. Középiskoláit a pozsonyi evangélikus líceumban 1903-ben, teológiai tanulmányait a pozsonyi Teológiai Akadémián 1907-ben és egy évig a göttingeni egyetemen végezte. 1908-től Cegléd evangélikus egyházának segédlelkésze Török József mellett, 1915-től rendes lelkésze a haláláig.

1908-tól 1930-ig, 22 éven át, hitoktató a ceglédi gimnáziumban. 1915-ben, mint százados tábori lelkész a háborúban önkéntes frontszolgálatra jelentkezett és a II. o. ezüst Piis meritis érdemrendet és a Signum Laudist kapta meg a kardokkal. Keresztülvitte, hogy az olasz fronton a Doberdo mögött a katonák számára protestáns templom épüljön, amelynek felszerelését a saját költségén fedezte. A háború időtartamára a papi földjeinek összes jövedelméről jótékony egyházi célra lemondott. 1918-ban tért vissza a gyülekezetéhez. A háborúban átélt borzalmak mély nyomot hagytak benne, feloldásukhoz az italhoz menekült. Kiváló szónok. 1920-21-ben a Budapestre menekült pozsonyi és eperjesi egyesült teológiai akadémián tartott előadásokat. Irodalmi munkásságot is kifejtett, lapokat alapított. Több lapnak és folyóiratnak munkatársa. Bányakerületi egyházi jegyző. A város közéletének tevékeny tagja. A szerveződőben lévő városi múzeum összegyűjtött tárgyainak egy részét – más tárolóhelyiség nem lévén – az ő lakásán tárolták. A helybeli egyesületekben, mint díszelnök és elnök önzetlenül fáradozik. Az ifjúságnak és az arra ráutaltaknak hathatós pártfogója. Több ízben volt érettségi kormányképviselő. Alapítványt tett a gimnázium javára. Városi képviselőtestületi tag.

Cegléden 1930. szeptember 27-én hunyt el. Az újvárosi evangélikus temetőben temették. Utódja Wolf Lajos lett.

Munkái: Prolegomena az ószövetségből származó s az újszövetségben található idézetek viszonyához (Theol. Szaklap, 1911); Székács József élete és működése (A Székács-emlékkönyvben) (Pozsony és Bp. 1912); Nagypénteki passio (Cegléd, 1913); A halotthamvasztás jogosultságáról (Bp. 1914); Ma született nektek a megváltó (Bp. 1915); Karácsonyi üzenet a táborokba (Bp. 1916); A jubileumi esztendő intése harctéri katonáinkhoz (Bp. 1917)

« Vissza az előző oldalra