VELKEY (VELKER) JÁNOS VITÉZ

történelem-földrajz

1919-1946

undefined Ungváron született 1885. október 9-én.
Munkácson végezte a gimnáziumot, itt kollégista társa volt későbbi kollégájának, Sárkány Józsefnek. 1906-1912 az érettségi után a budapesti egyetemen tanult. 1912-ben tett vizsgát: történelem-földrajz szakos tanár.
Erdélyben tanított, 1913-1917 között az erzsébetvárosi állami főgimnázium helyettes, 1917-1919-ben rendes tanára. Itt kartársa volt Jóbai János, aki később szintén a ceglédi gimnáziumba került. 1914-1918-ban tartalékos főhadnagy a háborúban, az olasz fronton sebesülést is szenvedett. Tevékenységéért később vitézi címet kapott.
1919 márciusától (haláláig) a ceglédi gimnázium rendes tanára. Tárgyai: latin nyelv, magyar nyelv, földrajz, történelem. Nevét 1934-ben Velkeyre változtatta. 10 gyermek apja (János, Imre, Mária, György, István, Margit, László, Pál, András, Katalin), gyermekei közül hárman (Imre, Pál, András) szintén a gimnázium tanárai lettek. Felesége Hegedűs Mária.
undefined A Velkey család

1925 karácsonyától jelent meg a katolikus irányultságú Cegléd és Környéke című lap, ennek munkatársa. 1928-tól a város népművelési titkára, aki ezt a tisztséget odaadó gondossággal töltötte be egészen 1945-ig. 1933-tól a tanyai népművelést is ő vezette. A ceglédi katolikus egyháztanács és iskolaszék tagja, az Actio Catholica helyi hitbuzgalmi szakosztályának elnöke s az esperesi kerület szervezési bizottságának elnöke, az 1927-ben megalakult Ceglédi Katolikus Kör egyik alelnöke, a Magyar Nemzeti Szövetség Ceglédi Körének választmányi tagja. A ceglédi vitézek hadnagya, a ceglédi légoltalom gázvédelmi osztagának parancsnoka, a Stefánia szövetség ügyvezető igazgatója, az asztalos iparosok mestervizsgáztató bizottságának alelnöke, a ceglédi nyomorenyhítő bizottság tagja, a 44. számú cserkészcsapat parancsnoka. A Ceglédi Kaszinó Egylet tagja.

Két tanulmánya – Cegléd Rákóczi szabadságharca után 1848-ig; Cegléd 1848/49-ben. – megjelent a Kolofont József-féle városmonográfiában 1931-ben.

1944-ben a család otthonlévő tagjaival a közeledő front elől nyugatra menekültek, Németországban érte őket a háború befejezése. 1946-ban nyugdíjazták. Baleset következtében halt meg a németországi Landshut kórházában, 1946. december 2-án. Oberkölnbachban a katolikus temetőben temették el.

K.T.
undefined Kálvária temető. Fotó: Volter Etelka (2022)
GPS-koordináta: 47.174261; 19.809779

« Vissza az előző oldalra