120 év - 120 diák 63. Interjú - Farkas Albert (érettségi éve: 1957) »

Farkas Albert 1957-ben érettségizett - akkori hivatalos megnevezés szerint - a Ceglédi Állami Kossuth Lajos Általános Gimnáziumban. Bár az iskola elnevezése az idők során gyakran változott, szellemisége mindig meghatározó volt azok számára, akik az iskolába jártak. Farkas Albert és társai gimnazistaként élték meg és voltak alakítói az 1956-os forradalom ceglédi eseményeinek. Berci bácsit 2006-ban ismertem meg. A forradalom ötvenedik évfordulójára készülve felajánlásukkal felkeresték a gimnázium igazgatóságát, hogy emléktáblát állítanának a forradalomnak.

TRIANON 100. Cegléd »

Dr.  K ü r t i  G y ö r g y

T R I A N O N

című cikksorozatában mutatja be az 1918-1920 közötti időszak gimnáziumát. Tanulmányához forrásként felhasználta a gimnázium irattári dokumentumait, az 1948-ig megjelenő értesítőket és az ún. Tanári törzskönyvet. A cikksorozat Trianon100. Cegléd facebook oldalon is olvasható.

TRIANON 100. Cegléd »

Trianon

2.rész

 Menekült tanárok voltak

A ceglédi gimnáziumnak 27 olyan tanára volt, aki korábban a trianoni határon kívül tanított, s a békekötés következtében került iskolánkba. A két világháború közötti ún. "nagy" tantestület meghatározó személyei közül nyolcan menekült tanárok voltak, és több évtizedig tanítottak iskolánkban.  Ők: Piros Kálmán, (39 év)  Jóbai János, (30 év) Szeleczky Mihály, (26 év)  Velkey János, (26 év) Vizsolyi Gyula, (20 év) dr. Simon László, (19 év)  Schmidt A. István, (19 év).  Miklósy Ferenc, (19 év). (Zárójelben a ceglédi gimnáziumban töltött idő olvasható.) a gimnázium meghatározó tanáregyéniségeivé váltak, talán még ma is élnek közöttünk olyanok, akik személyesen ismerték őket.

TRIANON 100. Cegléd »

Trianon
3.rész

 A menekült tanárok életkörülményei

1920 tavaszán a ceglédi gimnázium tanárainak- elsősorban a nőtlen és menekült tanárainak anyagi helyzete - hasonlóan más területen dolgozó értelmiségiekhez katasztrofális volt.  A fizetések alacsony volta, a pénz elértéktelenedése, az élelmiszerek árainak folyamatos növekedése, az iskolaépület komfortjának csökkenése, a menekült tanárok esetében a lakásgondok szinte elviselhetetlenné tették az életet, s mindemellett el kellett látni az iskolai feladatokat is.

TRIANON 100. Cegléd »

Trianon
4.rész

A menekült diákok

A megszállt területekről természetesen nem csak egyedülálló felnőttek, hanem legtöbb esetben egész családok menekültek, érkeztek az ország meg nem szállt területére, így Ceglédre is. Pl. Miklósy Ferenc feleségével és három gyermekével érkezett Nyitráról.

A menekültek lakásgondjainak megoldása nagyon nagy feladat volt az országnak.  E mellett a menekült diákok iskolai elhelyezését, átvételüket is meg kellett oldani.

TRIANON 100. Cegléd »

Trianon
5.rész

A tanítás feltételei a gimnáziumban

1919.április 27-én a gimnázium épületét katonai célokra lefoglalták. Május 2-ig az ún. bihari vörös ezred, majd a szolnoki vörös ezred, május 8-tól pedig az I. vörös hadtestparancsnokság foglalta el az iskola épületét. Augusztus 4-től a román csapatok szállták meg a várost és az iskolát. Az épületben egy magasabb parancsnokság állomásozott, ennek ellenére nagy lett a kár.

TRIANON 100. Cegléd »

Trianon
6.rész

Az 1920. június 4-i tiltakozó felvonulás

1920 elejétől kezdve a helyi sajtóban megjelentek a későbbi békediktátum feltételei elleni tüntetés hírei. Czeglédi Kisgazda c. újságban olvasható: "1920. február 1-jén 11 órakor nagygyűlés lesz a Kossuth téren. Tiltakozás a békefeltételek ellen."

TRIANON 100. Cegléd

Trianon

7.rész

Két tanár kapcsolata a román megszállókkal

Az iskolai irattár anyagában két olyan tanár sorsáról is van anyag, akik a román megszálláshoz érdekes módon kapcsolódtak.

Márkus I. Szilviusz (1880. 09. 07-én született Kresztoméneken Arad m.) mennyiségtan-természettan szakos tanár volt a ceglédi gimnáziumban. 1910-ben a budapesti II. ker. főgimnáziumból került Ceglédre. 1919. húsvét után egészen augusztusig nem tartózkodott a városban, így nem is taníthatott az iskolában. Ősszel, szeptember 16-án írásban egészségügyi okokból szabadságot kért az igazgatótól. Az igazgató már ekkor gyanította, hogy a kolléga román szolgálatban áll. Ezt egy Erdélyből menekült polgári iskolai tanár is megerősítette. 1920. január 3-án Ries igazgató mindezt jelentette a tankerületnek és kérte, hogy Márkus I. Szilviuszt írásban szólítsák fel, hogy jelentkezzék munkahelyén. Mi lett az igazgatói levél következménye, nem derült ki. Az biztos, hogy a Tanári Törzskönyvben a kollega törzslapján a következő olvasható: Mivel oláh szolgálatba lépett megszűnt az illetménye 1919. július végével.

Timbus Endre (1885.08.24-én született Rózsapatakon Szolnok-Doboka m) magyar-latin szakos tanár volt a ceglédi gimnáziumban. (A Tanári Törzskönyvben Timbus Gyula néven szerepel.) Rozsnyón tanított, onnan 1917-ben került városunkba. 1919. augusztus 4-én szállták meg a román csapatok Ceglédet és foglalták el a gimnázium épületét.  Az 1919. szeptember 9-én megtartott tantestületi alakuló ülés jegyzőkönyvéből kiderül, hogy Timbus Endre lett Cegléd és környékének román főispánja. Az igazgató - valószínű a román megszállás miatt - javasolta a tantestületnek, hogy Timbus Endrének köszönjék meg ez irányú tevékenységét. A javaslatot a tantestület elfogadta. Az elnöklő igazgató javasolja, hogy Timbus Endrének, akit a helybeli román katonai hatóságok Czegléd és Környéke főispánjává  neveztek ki, e minőségben a város lakosságának, valamint az iskolának és a tanári testületnek tett hasznos szolgálataiért köszönetet mondjon.

1921-ben névtelen feljelentés érkezhetett a tankerülethez Timbus Endre a román megszállás alatt tanúsított tevékenysége miatt. Erre válaszolt az igazgató, ebből a levélből derült ki Timbus további sorsa. A román megszállás után másnap az igazgató javasolta Timbus Endrének, hogy a megszállás alatt tanúsított magatartása illetékes fórum által való felülvizsgálását elkerülhetetlenül szükségesnek tartom  miért is ajánlom, kérjen maga is fegyelmi vizsgálatot saját maga ellen. 1919. december 19-én a kollégát letartóztatták, majd óvadék ellenében szabadlábra helyezték. 1920. február 8-án a minisztérium elrendelte a fegyelmi lefolytatását. Ez alatt az állásából felfüggesztették. A törvényszék először felmentette a vádak alól. Ezután Timbus kérte az igazgatót, hogy folytathassa a tanítást. 1921 februárjában Timbus Endrét újból vád alá helyezték. Az igazgató a kollégát továbbá nem alkalmazta. A tanári törzskönyv szerint 1922-ben áthelyezték Békéscsabára az Állami Leánygimnáziumba.  Ez alapján valószínű, hogy tevékenységéért nem ítélték el.

A törzskönyv ebben az időben még tartalmazza a tanárok vallását is. Márkus Irén Szilviusz és Timbus Endre görög katolikus vallású volt. Ez alapján feltételezhető, hogy román származásúak voltak.

Dr.Kürti György

ny.gimn. igazgató

TRIANON 100. Cegléd

Trianon

8.rész

Amit egy tanári tabló elárul

Az 1924/25-ös tanévben készült ez a tabló, amikor az iskola fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte. A tablón 34 fénykép és középen az iskola épületéről egy festett kép látható. (A kis tabló Miklósy Ferenc igh. fiának Miklósy Tibornak volt a tulajdona.) A 34 személy közül 24 volt kinevezett aktív, 5 nyugdíjas, 1 tanárjelölt és 4 óraadó tanár.

Az aktív és a nyugdíjas tanárok születési helyét és ceglédi tanárságuk előtti munkahelyüket az alábbi táblázat mutatja:

                                                                  születési hely              honnan jött                

Doby Samu nyugdíjas tan.                           Homonna (Felvidék)             Privigye (Felvidék)

Paulovits Károly nyugdíjas tan.                    Pilismarót                            Cegléd polgári

Áldor Imre nyugdíjas tan.                            Budapest                             Eger

Tittel Lajos nyugdíjas tan.                          Szabadfalu (Erdély)               Lőcse (Felvidék)

Dobó Zoltán nyugdíjas tan.                          Budapest                              Székelyudvarhely (Erdély)

Dr.Halász Kálmán r. tanár                            Egyházaskenő                      itt kezdett

Kreigel Kornél r. tanár                                  Felka (Felvidék)                   Beregszász (Kárpátalja)
Dr.Oppel Jenő r. tanár                                 Keszthely                             Késmárk (Felvidék)

Pallein János r. tanár                                   Gölnicbánya (Felvidék)          Zombor (Délvidék)

Miklósy Ferenc igazgatóhelyettes                  Budapest                              Nyitra (Felvidék)

Ries Ferenc igazgató                                   Turnu Severin (Románia)      Temesvár (Erdély)
Dr.Rorák Imre r. tanár                                 Túr-Terebes (Erdély)             Szabadka (Délvidék)

Révfy Zoltán r. tanár                                    Ada (Délvidék)                      Beregszász (Kárpátalja)

Haerter Ádám r. tanár                                  Mezőberény                          Zalaegerszeg

Wiese Gyula r. tanár                                    Augsburg (Bajor o.)               Igló (Felvidék)

Jóbai János r. tanár                                     Beregszász (Kárpátalja)          Petrozsény (Erdély)

Szeleczky Mihály r. tanár                              Monor                                   Szatmárnémeti (Erdély)

Sárkány József r. tanár                                Izsnyéte (Kárpátalja)              Szeged                       

Benke Andor r. tanár                                    Fáczád (Erdély)                     itt kezdett
Dr.Simon László r. tanár                               Budapest                              Aranyosmarót (Felvidék)

Velker János r. tanár                                    Ungvár (Kárpátalja)               Erzsébetváros (Erdély)

Scheicz Emil r. tanár                                     Magyaróvár                          itt kezdett

Piros Kálmán r. tanár                                    Csepreg                                Eperjes (Felvidék)
Dr.Szarka Gyula r. tanár                               Túriszakálas (Felvidék)          Budapest

Szőnyi Sándor r. tanár                                   Makó                                   itt kezdett

Mayer Péter r. tanár                                     Fiume (Hovát o.)                  itt kezdett

Schmidt A. István r. tanár                             Nezsider (Burgenland)           Aranyosmarót (Felvidék)

Ujváry Ferenc r. tanár                                   Esztergom                            Szentgotthárd            

A 29 aktív és nyugdíjas tanár születési helye alapján a megoszlás a következő:

az elcsatolt területen született 14+1 tanár (Augsburg). 14 tanár születési helye a későbbi anyaország területére esett. A ceglédi gimnáziumba kerülésük előtt 17 tanár a később elcsatolt területen tanított.  A 29 tanárból 21 fő vagy a születési helye vagy az előző munkahelye (vagy mindkettő) alapján kapcsolódott az elcsatolt területekhez. Ez azt jelenti, hogy Trianon a tantestület kétharmadát közvetlenül érintette.

Gyakran hangzott el az az állítás, hogy a két világháború közötti tantestület mennyire nemzeti érzelmű volt, magáénak érezte az akkori politikai rendszer irredenta nézetét. A fentiek alapján mindez még jobban érthető.  

Dr.Kürti György

ny.gimn. igazgató