Ma 2022. január 28. péntek, Károly, napja van. - Holnap Adél napja lesz.
   

Naptár
Ke Sz Cs Sz Va
          1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31            

PAPP LÁSZLÓ NÁNDOR

Érettségi éve: 1942 nappali tagozat a osztály

« Vissza az előző oldalra

 

undefined

Dobozon született 1916. augusztus 26-án.

Édesapját az I. világháború vitte el. Édesanyja is hamarosan elhunyt. Árvaházba, majd nénje gondozásába került, míg a libapásztorkodást a tanulással fel nem cserélhette. A ceglédi Hadiárva Otthonban kapott helyet. Innen végezte el a gimnáziumot, itt érettségizett 1942-ben, noha öt évvel volt idősebb a társainál. Németül már folyékonyan beszélt, mivel korábban Svájcban egy hadiárvákat fogadó svájci családnál megtanult németül, és két nyáron át figyelgethette, milyen az ottani élet, de soha nem szűnt meg hazavágyni, Dobozra.

A Hadiárva Otthon gondoskodása Sopronba is elkísérte: ottani intézetében nevelő lehetett. Külön szobát kapott, jegyzetek sorát készítette el segítségül a tanulótársaknak, kézikönyvként a végzetteknek évtizeden át. Modrovich professzor úr kéziratából kézírással, később írógépen, ábrák megrajzolásával készítette a tankönyvpótló jegyzeteket, belső forgalmazásra, költségtérítéssel, de haszon nélkül. 1943-ban végzett. Modrovich ismerte nehéz helyzetét. Végszigorlat közben a miniszteriális elnököt tájékoztatta „munkatársa” helyzetéről. Egy hét múlva már kézben volt kinevezése: békéscsabai erdőfelügyelőség, majd a csíkszeredai m. kir. erdőigazgatóság.

Az I. világháborús hadiárvát a II. sem kímélte meg, sérült lábbal került hadifogságba.

1946 januárját azonban már Debrecenben kezdte az állami erdőigazgatóságnál. Erdőhivatalt, szakmunkásképzőt vezet, míg 1950 januárjában az Erdészeti Kutató Intézetbe került annak egyik alapító munkatársaként. Segédkutatóként kezdte, de 31 év múlva nemzetközi

ismertségű kandidátusként fejezte be ugyanitt.

Tudományos munkaterületei a csemetetermelés és az erdészeti meteorológia voltak. Szaporítóanyag-termelési javaslatait 330 kísérlet mintaszerű beállítására és értékelésére alapozta. A nehezen csírázó magvak vetési módszere, az iskolázást helyettesítő gyökéralávágás, a csemetekerti altalajtrágyázás, majd a nemes nyárak dugványozása közben kidolgozta a szaporítóanyag intenzív megtermelésének számos új eljárását és a csemetekerti üzemtervezés módszereit. Később az ERTI kecskeméti Kísérleti Állomására került, ahol a csemetetermelés koncentrálása, a gépesítés lehetőségei foglalkoztatták. Az 1960-as évek derekán fokozódott a nemzetközi szaporítóanyag-forgalmazás, ekkor készítette el a nyárak és fűzek fajtatisztasága és fajtaazonossága szigorú ellenőrzésének nemzetközi előírásokhoz illeszthető tervét. Utolsó tevékenységei egyikeként kidolgozta a nemesített akác klónok vegetatív szaporításának módszereit, irányította a forgalmazható mennyiség jelentős növelését.

Munkássága egyre ismertebb és elismertebb: a Földművelésügyi Minisztérium az ERTI-t bízta meg a 250 erdészeti csapadékmérő állomás hálózatának irányításával, értékelésével. Az általa feldolgozott adatokat a Meteorológiai Intézet vette át. Ezt követően megkezdte és megszervezte az erdő mikroklimatikus viszonyainak vizsgálatát, először mezővédő erdősávokban, kopárokon és a sziki erdőkben, majd a futóhomokon. Erdőállományokban országos felvétel keretében 250 mikroklíma vizsgálatot végzett, ezekre építette a Mátra, a Börzsöny és a Bakony csapadékviszonyainak leírását. Figyelme kiterjedt a szélsőséges időjárás kártételeire, az ipari eredetű légszennyezés környezeti hatásaira.

1961-ben doktorált, 1965-ben megvédte kandidátusi dolgozatát. Több Akadémiai központi és regionális Bizottság látta örömmel tagjai sorában.

Eredményeit 25 könyvben, könyvrészletben, 82 tanulmányban, közel 90 szakvéleményben, számos népszerűsítő, egyetemi előadásban adta közre. 12 külföldi konferencián, tanulmányúton ismertethette kutatásait, kereste művelt témakörei fejlesztésének lehetőségeit.

A Magyar Meteorológiai Társaság Steiner Lajos emlékplakettel tüntette ki 1980-ban és tiszteletbeli tagjai körébe hívta 1984-ben. Tevékenységét sajnos csak 13 évvel nyugdíjba vonulása után, 1994-ben a Kaán Károly emlékéremmel ismerték el.

Kecskeméten hunyt el 2001-ben. Hamvait, végakarata szerint, a szeretett dobozi, ősi tölgyesek ölelő koronái alatt adták vissza a szülőföldnek. A szanazugi erdőben emlékoszlop őrzi emlékezetét. 2018-ban Bátaszéken avattak emléktáblát a tiszteletére.

 

K.T.

« Vissza az előző oldalra
A lap 0.010 másodperc alatt készült el. | Copyright 2022 Ceglédinfo, design by © Ceglédinfo
A látogatók száma 2015.02.16-tól: 1984550 | Ebben a hónapban: 26409 | Ma: 522 | jelenleg: 1 | Statisztika