TASNÁDY ELŐD

Érettségi éve: 2007 nappali tagozat b osztály

2015.március 6-i hatállyal a Kínai Népköztársaságban Magyarország Sanghaji Főkonzulátusára kapott külgazdasági attasé és helyettesítő konzuli kinevezést a ceglédi születésű Tasnády Előd.

2007-ben érettségiztél a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban. Mikor döntöttél úgy, hogy diplomáciai pályára lépsz? Esetleg kaptál otthonról is indíttatást?

Néhány évvel az érettségi előtt, azt hiszem tizedik osztályos lehettem, amikor először felmerült bennem, hogy diplomata szeretnék lenni, de ekkor még a közgazdasági és jogi pálya is ugyanúgy képben voltak. Nem származom diplomata családból, szüleim diplomás emberek, de teljesen más területeken tevékenykednek. Nagyon sokat köszönhetek nekik, folyamatosan inspiráltak, de a végső döntést mindig rám bízták, így volt ez a pályaválasztás során is. A középiskola utáni továbbtanulás alapelvárásuk volt, de a diplomácia és nemzetközi kapcsolatok iránti érdeklődésem nem tőlük ered.

Mennyire készít fel egy középiskola erre a pályára? A te esetedben konkrétan mit kaptál a gimitől, amit később jól hasznosítottál?

Azt mondanám inkább, hogy a középiskola leginkább az egyetem elvégzéséhez jelent jó alapokat. De ugyanúgy az egyetem sem készít fel teljes mértékben azokra a kihívásokra, amelyekkel egy diplomata találkozik a mindennapjaiban, ezeket sokkal inkább a gyakorlatban lehet megtanulni. Az elméleti alapok azonban kétségkívül nagyon fontosak, amelyek az egyetem elvégzéséhez és a munka során is elengedhetetlenek. A középiskolai képzésben kiemelten fontosnak tartom ehhez a pályához a nyelvtanulást (nemcsak az idegen, hanem a magyar nyelv tanulását is) és a történelmi alapok elsajátítását. A gimnáziumtól magam is nagyon sokat kaptam, az elméleti alapokon túl kiemelten fontosnak tartom a társasági életet, a jó baráti kapcsolatok kialakítását és a rendszeres sportolást. A diplomácia egyik alapja a „networking”, azaz a kapcsolatépítés, amely már a gimnázium évek alatt kialakított jó barátságokkal, haverságokkal, közös élményekkel, valamint a sport és kulturális eseményeken való részvétellel elkezdődik. Véleményem szerint ezek legalább annyira fontosak, mint a jó tanulmányi eredmény. A gimnáziumi társasági élet nálam is központi szerepet töltött be a középiskolai évek alatt, sőt néha kisebb nagyobb csibészségekre is vetemedtünk az akkori osztálytársakkal, barátokkal, amelyeknek mind a mai napig komoly összetartó erejük van köztünk. Olyan közös élmények ezek, amelyek megalapozták, hogy többekkel olyan szoros kötelékek alakulhattak ki, amelyek messze túlmutatnak egy egyszerű ismeretségen, bármikor bármilyen szakmai vagy privát problémával vagy segítségkéréssel fordulhatunk egymáshoz bármiféle előzetes egyeztetés nélkül, és szerencsére gyakran meg is tesszük ezt. Ha egy dolgot kellene kiemelnem, amit a gimnáziumtól kaptam, akkor az biztosan ez lenne, mert az igaz barátságokon alapuló emberi kapcsolatoknál, kölcsönös támogatásnál nincs fontosabb az életben, egyszerre jelentenek ezek lelki feltöltődést, támaszt, ugyanakkor olyan kapukat nyitnak meg a szakmai előrehaladás tekintetében is, amelyeket az ilyen jó barátságok nélkül hosszú évek alatt lehetne csak felépíteni.

Mit tanácsolsz a mai diákoknak?

Elsődlegesen azt, hogy vegyék komolyan a középiskolai tanulmányokat, mert a tanulmányi eredmény és az érettségi határozza meg azt, hogy melyik egyetemen és milyen szakon tanulhatnak majd tovább, azaz a jövőjük egyik legjelentősebb részét. Az, hogy mivel fognak foglalkozni, illetve melyik városban töltik az egyetemi éveiket, az egész további életük olyan meghatározó eleme, amely a szakmai karrieren túl a magánéleti életpályát is erősen befolyásolja. Ilyen értelemben a középiskolai tanulás fontosabb az egyetemi tanulásnál is, hiszen ha már be tudnak jutni a kiválasztott egyetemre, akkor azt jó esetben előbb vagy utóbb sikerül is elvégezniük, és a későbbi életük a várakozásuknak megfelelően alakulhat. Ugyanakkor azt is tanácsolom nekik, hogy a tanulás semmiképpen ne menjen a társasági életük rovására. Maradjon idejük a barátokra, közös programokra, sportolásra és a hétvégi bulikra. Persze ugyanez fordítva is igaz, a tanulásra is mindig rá kell szánni a tananyag elsajátításához szükséges időt.

Gimnáziumi tanulmányaidat kitűnő eredménnyel végezted, egyenes utad volt az egyetemre. Milyen szakra jelentkeztél és hogy alakultak további tanulmányaid?

Több egyetemre és szakra adtam be jelentkezésemet, majd az utolsó pillanatban a Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakát soroltam át az első helyre, ahová az érettségit követően felvételt nyertem. A tanulással az egyetemen sem volt gondom, nemzetközi tanulmányok szakot államilag támogatott formában, majdnem minden félévben tanulmányi ösztöndíjakkal kiegészítve végeztem el. Tanulmányaimmal párhuzamosan ekkor is több dologgal foglalkoztam; fél éven keresztül kipróbáltam magam tanársegédként, írtam egy-két tudományos cikket, egyik tanévben TDK (Tudományos Diákköri Konferencia) dolgozatot is írtam, diplomáciai és nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő konferenciákra jártam, tagja voltam több diákszervezetnek is és természetesen a labdarúgás is végigkísérte az egyetemi éveimet, csapatkapitányként irányítottam kispályás csapatunkat a Közgáz Ligában. 2010-ben, a BA diplomám megszerzését megelőzően egyhónapos szakmai gyakorlatot töltöttem a Külügyminisztériumban. 2011. őszi szemeszterét Brüsszelben töltöttem, ahová Erasmus ösztöndíjjal sikerült kijutnom. Ott angol nyelven üzleti kurzusokat hallgattam az HUB (Hogeschool Universiteit Brussel) Egyetemen. 2012. tavaszi szemeszterét Sanghajban töltöttem egy tengerentúli ösztöndíj keretében a Fudan Egyetemen, amely nemcsak Kínában, de a világon is a legjobb egyetemek egyikének számít. A Fudan Egyetem látogatása mellett heti három napot Magyarország Sanghaji Főkonzulátusán gyakornokoskodtam. 2013-ban, hazatérésem után jelentkeztem az MKÖ (Magyar Közigazgatási Ösztöndíj) programba, ahol a kiválasztásomat követően egy évig a KIH-ben (Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal) dolgoztam. Itt a kormányablak projekt megvalósításában vehettem részt, ahol az elméleti tudásomat a gyakorlatban is alkalmazhattam, ill. a jelenlegi feladataimban is nélkülözhetetlen projektszemléletemet is megalapozta. Az MKÖ program külföldi szakaszát (2013 ősze) Magyarország Londoni Nagykövetségén töltöttem. Ezt követően a Külügyminisztériumba, 2014 januárjában kaptam egy határozott idejű megbízást a Külképviseleti Választási Csoportba, ahol a 2014-es Országgyűlési és Európai Parlamenti választások megszervezése, koordinálása volt a feladatunk Magyarország külképviseletein. Miután a feladatot sikeresen teljesítettük 2014 júliusában a Külgazdasági és Külügyminisztérium Gazdasági Vegyes Bizottságokért Felelős Főosztály munkatársaként folytattam a pályafutásomat. A jelenleg betöltött pozíciómra 2014 novemberében választottak ki.

Azt hiszem ez a kinevezés bárki számára nagy sikerként értékelhető, 26 évesen pedig kiváltképpen az. Kijelöltek vagy pályáztatással történt a kiválasztásod?

A sanghaji KGA (külgazdasági attasé) pozíciót 2014 októberében hirdette meg a KKM (Külgazdasági és Külügyminisztérium) egy nyílt pályázat kiírásával. Körülbelül egy hónapig tartott a többfordulós kiválasztás, majd a 2014-es év végén vált biztossá, hogy sikerült elnyernem a pozíciót, amivel régi nagy álmom vált valóra. Ez volt a legjobb karácsonyi ajándék, amit el tudtam képzelni, majd kezdetét vette a külszolgálatra történő felkészülésem. A helyettes konzuli feladatkörökkel kibővített munkakör betöltését a sanghaji konzuli ügyek nagy száma miatt látta indokoltnak a vezetés, ezzel a portfólióbővítéssel lettem KGA és helyettes konzul. Valóban nagy elismerésként értékelhető ez a kinevezés, ill. az irányomba megelőlegezett bizalom, de igazán nagy sikernek azt fogom majd tartani, ha sikerül teljesítenem a kijelölt feladatokat és elérnem a kitűzott célokat. A külszolgálat három éve után lehet majd megítélni felelősséggel, hogy mennyire voltam hatékony és sikeres, a kinevezés a folyamat egészét figyelembe véve csak egy „apró” kezdeti lépés.

Mi lesz ott feladatod?

A Keleti Nyitás koncepciójával és a külgazdasági stratégiával összhangban alapvető feladatom, hogy Magyarország külgazdasági érdekeit érvényesítsem Kínában, ill. egészen pontosan a sanghaji konzuli kerületben. Ez egészen pontosan Sanghajon kívül még 4 tartományt (Anhui, Fujian, Jiangsu és Zhejiang) jelent. Ennek a „kis szeletnek” a becsült népességszáma meghaladja a 250 millió főt.

Részt veszek a magyar áru- és szolgáltatásexport növelésének és piacra jutásának elősegítésében, a magyar vállalkozások érdekeinek hatékony képviseletében a gazdaságdiplomácia eszközeivel. További feladatom a kínai vállalatok Magyarországon történő tőkebefektetéseinek a felkutatása, valamint azok megvalósítása. Tartani fogom a kapcsolatot az üzleti élet meghatározó szereplőivel, szakmai szövetségekkel, intézményekkel, kamarákkal és vállalati vezetőkkel, ill. segédkezem a hivatalos vezetői látogatások előkészítésében és lebonyolításában.

Elárulom Neked, hogy mi nagyon büszkék vagyunk Rád, biztosak vagyunk benne, hogy megállod a helyed. További terveid?

Jól esik ezt hallani, semmiképpen sem szeretnék csalódást okozni, megteszem, ami tőlem telik. Ami a terveket illeti, sohasem gondolkozom egy éves távlatokon túl. Életemben először most kalkulálok kicsit hosszabb távra is, ugyanis három évre szól a kinevezésem, és vannak egy éven átnyuló két vagy három év alatt véghezvihető projektek. Hogy mi lesz a három év után, azt nem tudom, és jelenleg nem is foglalkoztat, próbálok mindig az éppen következő feladatra koncentrálni, ha ezeket sikerül teljesítenem, akkor nagy baj a három év után sem lehet.

Az interjút Volter Etelka igazgatóhelyettes készítette.

« Vissza az előző oldalra