Naptár
|
LAKI KÁLMÁNÉrettségi éve: 1929 nappali tagozat a osztály Dr. Laki Kálmán (Koloman Laki) Kossuth-díjas biokémikus, fiziológus, egyetemi tanár
Szolnokon született 1909. február 1-jén. Édesapja hősi halált halt az első világháborúban, így igen szerény körülmények között telt ifjúsága édesanyjával és három testvérével. Az elemi iskolát Abádszalókon végezte. Középiskolai tanulmányait szülővárosában kezdte s Cegléden folytatta, ahol 1929-ben érettségizett. A szegedi egyetem orvosi karának másodéves hallgatójaként Szent-Györgyi Albert előadásait látogatta, s a világhírű tudós munkatársává is fogadta. Tanulmányait az egyetem természettudományi és matematikai karán fejezte be. Vegyészi oklevelét 1935-ben, a biokémiai doktori fokozatot 1936-ban nyerte el, az utóbbit elsőként hazánkban. A Rockefeller-alapítvány ösztöndíjával 1938-1939-ben egy évet töltött a manchesteri egyetem kémiai intézetében. 1941-ben egyetemi magántanárrá habilitálta a szegedi egyetem. 1947-ben egyetemi tanári kinevezést kapott a Budapestre költözött Szent-Györgyi Intézetben.
1948-ban Nyugatra emigrált, s előbb az angliai Leedsi Egyetem vendégprofesszora volt, majd az Amerikai Egyesült Államokba távozott. 1949-től a bethesdai (Maryland) Nemzeti Egészségügyi Intézet tudományos munkatársaként tevékenykedett, 1963-tól pedig az intézet biokémiai kutatólaboratóriumát vezette. Emellett a Szent-Györgyi Albert által 1973-ban alapított Nemzeti Rákkutató Alapítvány bethesdai igazgatója is volt. Tudományos pályájával párhuzamosan több egyetemen vendégkutatóként, ill. vendégprofesszorként munkálkodott.
A Szent-Györgyi iskola tagjaként a biológiai oxidációk és az izomkutatás területén értékes eredményekkel járult hozzá a kutatócsoport nemzetközi sikeréhez. Saját fő kutatási területe a véralvadás biokémiája. Fő kutatási területe a véralvadás biokémiai, molekuláris biológiai, fiziológiai vizsgálata volt. Ennek során feltárta a véralvadás hátterében álló fibrinogén átalakulását, a fibrinképződés folyamatát és egy fehérjebontó enzim, a trombin hatásmechanizmusát a folyamatban. Megállapították, hogy a trombin felelős a vérlemezkék vázának összehúzódásáért. Kollégáival – főként a szintén emigráns Lóránd Lászlóval – közösen végzett kutatások során felfedezték a vér egy addig ismeretlen, s a véralvadás folyamatában fontos tényezőként leírt fehérjéjét (XIII-asfaktor vagy Laki–Lóránd-faktor), amely a véralvadék fő szerkezeti anyaga, a fibrinháló stabilizálásáért felelős. Laki egyes kutatási eredményeivel hozzájárult a rákkutatáshoz is, így például behatóan vizsgálta a transzglutamináz enzimeknek a daganatfejlődésben és az áttétek kialakulásában játszott szerepét. Külön érdeme, hogy sok fiatal magyar kutatónak tette lehetővé, hogy laboratóriumában ösztöndíjasként dolgozzék; 1963-tól mint az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet Biokémiai Laboratóriumának igazgatója több mint húsz kutatót fogadott a Debreceni Orvostudományi Egyetemről, akik részt vettek kutatási programjaiban. Tudományos pályájának termése 150 tudományos közlemény és három, szerkesztésében megjelent angol nyelvű monográfia.
1946-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Külföldre távozásakor, 1948-ban tagságától megfosztották. Akadémiai tagságát csak 1989-ben, posztumusz állították helyre. Élettani kutatási eredményei elismeréseként 1948-ban átvehette a Kossuth-díj ezüst fokozatát. 1976-ban a Debreceni Orvostudományi Egyetem díszdoktorává avatták. A New York-i Tudományos Akadémia, és a washingtoni Nemzeti Tudományos Akadémia tagja volt. 1973-ban elnyerte a Mitchell Alapítvány nagydíját.
74 éves korában 1983. február 12-én Washingtonban hunyt el. Hamvait felesége hamvaival 1999. május 6-án Debrecenben helyezték örök nyugalomra. (3) Születésének 100. évfordulója alkalmából Györfy Lajos szobrászművész által készített síremléket állították fel a tiszteletére Debrecenben.
2000-ben avatták fel Abádszalókon dr. Laki Kálmán orvos-biokémikus bronzból készült mellszobrát, amely Györfi Sándor szobrászművész alkotása. Szolnok város önkormányzata 2001-ben Laki Kálmán-díjat alapított a tudományos-szakmai munka elismerésére. A Szolnokért Egyesület 2003. szeptember 1-jén emléktáblát helyezett el tiszteletére a Sóház utca 1. alatti épület falán.
Forrás: |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A lap 0.009 másodperc alatt készült el. |
Copyright 2024 Ceglédinfo, design by © Ceglédinfo A látogatók száma 2015.02.16-tól: 3075461 | Ebben a hónapban: 19979 | Ma: 27 | jelenleg: 1 | Statisztika |