Naptár
|
CZAKÓ JENŐ DR.vallástan (református) 1929-1948 Czmorek Mihály evangélikus kovácsmester és Patai Judit római katolikus anya második gyermekeként született, maga is mint evangélikus Kétbodonyban 1901. december 21-én. Egy éves lehetett, amikor a szegénység szüleit arra késztette, hogy a kicsiny faluból a könnyebb megélhetést ígérő Kiskunhalasra, az édesanya szülővárosába költözzenek. Itt nőtt fel, járt alsó fokú iskolákba és készült arra, hogy apja mellett kovácsinas lesz. A Szilády Áron Református Gimnáziumban tanult, ott érettségizett 1921-ben. Mikor az érettségi vizsgák ideje közeledett, egyre inkább megérlelődött a vágy, hogy teológiát tanuljon, a budapesti református teológiára jelentkezett. A református környezetben maga is reformátussá lett, a vizsgák előtt néhány héttel áttért a református hitre. Már a teológián kitűnt kiváló képességeivel és nyelvérzékével. Három külföldi teológián is töltött egy-egy évet, mint ösztöndíjas, tanult Montpellierben, Edinburghban, és Genfben szerzett lelkészi oklevelet. Genfben baccalaureus theologiae, Debrecenben 1943-ban teológiai doktori fokozatot szerzett. Különösen vonzódott az egyháztörténelem iránt. Egy 18. századi katolikus mozgalomból, a janzenizmusból írta doktori disszertációját. Egyetemi tanári habilitációs dolgozatát a Debreceni Református Hittudományi Kar 1950-ben még elfogadta, az időközben kommunistává lett minisztérium azonban ezt nem erősítette meg, különös tekintettel bethánista mivoltára. Az ötvenes években a nyilvános tevékenység lehetőségei számára is beszűkültek. Ekkor írta viszont tanulmányainak jelentős részét. Részt vett egyházmegyéjének, a kecskeméti egyházmegyének az életében és munkájában is, előbb, mint vallásoktatási felügyelő, majd, mint vallásoktatási szakelőadó. Részt vett a Bethánia Egylet munkájában, mint ennek az egyesületnek az alelnöke és a vele kapcsolatos Krisztusért és az Egyházért (Christian Endeavour röv. CE) szövetségnek az alelnöke. Jelentős az egyházzenei tevékenysége, a református énekeskönyv összeállításában is részt vett, az evangélikus énekeskönyv 5 énekét tartalmazza. Sok népszerű énekünkről nem is tudjuk, hogy az ő szerzeményei, mint a „Ne aggodalmaskodjál”, vagy a „Vége van már a szolgaságnak” szövege, amely az 1947-es alcsúti C. E. konferencia éneke volt. Lefordított magyarra alapvető evangéliumi könyveket, mint pl. Bunyan János, Wesley János műveit. Kiterjedt irodalmi munkásságot folytatott, műveinek jelentős része azonban kéziratban maradt. A ceglédi m. kir. áll. leánynevelő intézet lelkésze. Tagja a Turini Százas Küldöttség egyesületnek és a Ceglédi Kaszinó Egyletnek. 1931-ben feleségül vette Urbán Ida matematika-fizika szakos tanárt, egy hívő evangélikus család lányát. Öt lányuk született. Cegléden hunyt el 1958. augusztus 5-én. A Református Öregtemetőben temették el.
K.T.
Református öregtemető. Fotó: Volter Etelka (2022) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A lap 0.011 másodperc alatt készült el. |
Copyright 2024 Ceglédinfo, design by © Ceglédinfo A látogatók száma 2015.02.16-tól: 3183636 | Ebben a hónapban: 12465 | Ma: 218 | jelenleg: 1 | Statisztika |